Farkaslaka Malomfalva Szentlélek Bogárfalva Kecset Kisfalud Pálfalva Firtosváralja Szencsed












SzencsedSzencsed adatai 1956-ig Farkaslaka község adataihoz voltak számítva. Érdekes, hogy a települést 1966-ban még több mint 152-en lakták. A trianoni békeszerződés előtt Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

2002-ben 15 lakosa volt, mindenki magyar.

Távol van a főúttól, lakossága egyre fogy, és fortyogó iszapvulkán, cseppkőbarlang, különös alakú szikla, várrom vagy más látványosság nem csábítja ide a kíváncsiakat. Pedig ezen a részen ered a Fehér-Nyikó, és a fennsík lankái, erdői csodálatosak, aki pedig pihenni vágyik, keresve sem találhat ennél jobb helyet. Az idegen csak a csendet hallja, az itt élők pedig inkább az elszigeteltséget érzik, ellene eléggé tehetetlenek. 

A községközponttól 14, Fenyőkúttól 2 kilométer távolságra fekszik. Hegyi szórványként 1898-ban törzskönyvezték, 1910-ben még 10, 1956-ban már 119 lakosa volt, 1966-ban pedig 152. Az 1977-es népszámláláskor 73, 1992-ben 34 személy lakott itt – olvashatjuk dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve című munkájában. 1997-ben 20-an laktak Szencsedben. A rossz, gödrös úton haladni mondhatni lépésben lehet autóval, mi pedig járatlanok is voltunk, így nem mertünk letérni a köves út melletti rövidítőkre, kitaposott utakra, nehogy eltérjünk a helyes úttól. Mert nem tudhattuk, nem kanyarodik-e éppen Farkaslaka vagy Oroszhegy irányába? Útjelző táblát pedig ne is keressen, aki erre jár. 

Ha azt számítjuk, hogy Farkaslaka községben összesen 1570 háztartást, 1741 lakást és 4434 lakost számláltak a múlt évben, tényleg kevés a tanya a maga 15 lakójával. Összesen 26 háza van, ebből csupán ötben laknak. A legelő messzi elnyúlik, ha nem is addig, míg a szem ellát, mert tovább erdő övezi. A dombról lefelé ereszkedve a távolban Küküllő – ahogy a helyiek emlegetik – házait látni már.

Gyéren sorakoznak a házak jobbról és balról, bő helyet hagytak egykor, hogy legyen hol legelni az állatoknak. Az építőanyag is az erdők közelségére vall, nem kőből, hanem faanyagból építkeznek itt. 

A templomot lakóházból alakították át, a háznak az utca felőli részéhez építették a tornyot, fából. Néhány pad elég is a római katolikus vallású gyülekezetnek, a gerendás szoba elülső felében láthatók a szentképek a falon, meg Szűz Mária és Jézus szobrai. Szeptember 12-e, Mária ünnepe a legfontosabb vallásos ünnepük, a pálpataki plébános minden hónap második vasárnapján jár ide misézni. Az egyházközség honlapja szerint 1950-ben építettek kápolnát Szencseden. 

A Polgármesteri Hivatal leltárkönyve szerint a kultúrotthon 1958-ban épült. Szencsedben 35 a házszám, villany nincsen, csupán két generátor, azoknál a házaknál televízió is van. Iskola az 1980-as években még működött elemi osztályokkal.

Fűrészüzem is működött a harmincas években, aztán államosították, a hatvanas években elköltöztették, az épület tönkrement. Tejfeldolgozójuk is volt, a kollektív építtette, megjavíttatták az utat, hogy járhatóvá tegyék az autók számára. A feldolgozót is elvitték. Pedig Fenyőkútról, Ülkéből, az oroszhegyi hegyből is ide szállították a tejet. Most az udvarhelyi tejfeldolgozóba viszik, az autóval cukrot, kenyeret tudnak hozatni... Orvosi ellátás nincsen Szencsedben.

A közlekedés főként télen okoz gondot, a nagy hóban lovakkal betöretnek a főútig, ha utazni akarnak, ott pedig autóbuszra várhatnak. Három telefonról tudnak, maroktelefonról persze, oda „futnak", ha valami baj van, pl. állat betegsége idején is. Csak bizonyos helyeken lehet használni a telefont is.

Forrás: szekelyhon.ro




Szencsed galéri...
Szencsed galéria
Szencsed galéri...
Szencsed galéria
Szencsed galéri...
Szencsed galéria
Szencsed galéri...
Szencsed galéria
Szencsed galéri...
Szencsed galéria
Szencsed galéri...
Szencsed galéria